Majdnem mindenki, akivel utazásom előtt, vagy után beszéltem, azt állította, előkelő helyen szerepel a bakancslistáján. Én úgy voltam vele, ez az az úti cél, aminek meglátogatását húzzuk-halasztjuk, mert mindig van aktuálisabb, fontosabb. Ráér, hiszen Japán örök. És amit nem mindig teszünk hozzá: messze van és drága. Az előbbi nagyon, utóbbi kevésbé igaz. Rendhagyó útibeszámoló következik a szakura, a gésák, a mangák, az izakaják és kütyük földjéről. Ami valójában egy 80-as évekből itt felejtett, elvirágzott nagyhatalom, kitűnő közlekedéssel, retro kockaautókkal, tele szabályokkal és nyilvános okos-WC-kel. Egy rendszerető, udvarias, de rendkívül zárkózott társadalom. Vigyázat, nem könnyen érthető és élvezhető desztináció, alaposan készüljünk fel rá.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A ma hajnali jegybanki döntés után a jen még nem mutatott túl nagy erősödést, ám az európai piacnyitás után rákapcsolt a japán deviza. Úgy tűnik, a jegybank kamatemelése megtette a várt hatást.
Eljött a jegybankok nagy hete, kamatdöntő ülést tart az amerikai, a brit és a japán jegybank is, a Fednél borítékolható a kamatdöntés kimenetele, így inkább a kilátások lehetnek érdekesek, a Bank of Japan és a Bank of England kamatdöntése azonban nehezen előre jelezhető. Jöhetnek nagy piaci mozgások.
A japán jen erősödése egy sor dolgot megváltoztat nemcsak a devizapiacon, de még olyan távoli területekre is elér, mint a részvénypiacok. Ez különösen azoknak fontos, akik technológiai részvényekkel rendelkeznek. Ezért érdemes megérteni a jen és a részvénypiacok közötti összefüggést, és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye később a részvénybefektetésekre.
Kedden az amerikai dollár közel 38 éves csúcsot ért el a japán jennel szemben, miután az amerikai kincstárjegyek hozamai jelentősen megugrottak. A befektetők egyre inkább latolgatják Donald Trump esetleges második elnökségének kilátásait, ami komoly hatással van a piacokra.
A forint árfolyam az euróval szemben napok óta 396-397 körül hullámzott, majd csütörtökön kora délután 398-ig esett a forint. Ez egyhetes forintmélypontot jelent, és a rövid távú trendvonal sérülését.
Figyelőlistára tette az amerikai pénzügyminisztérium a japán jent, miután a jegybank az elmúlt hónapokban többször is devizapiaci intervenciót hajtott végre.
Az infláció csökkenésével és a gazdaság lassulásával megnyílt a lehetőség a hosszú kötvényhozamok csökkenésére, még akkor is, ha a Federal Reserve továbbra is óvatos a lazítással kapcsolatban. A közeljövőben több olyan esemény is várható, ami akár remek taktikai beszállási lehetőséget biztosíthat. Továbbá mutatunk több olyan szektort is, ami profitálhat ebből a trendből.
A japán autógyártók részvényei jelentősen estek a múlt héten, miután hamis adatokat találtak egyes modellek hitelesítésénél. A Toyota és a Mazda ideiglenesen leállította több modell gyártását és értékesítését, a minisztérium helyszíni ellenőrzéseket tervez - közölte a Cnbc.
A dollár árfolyama az elmúlt hónapokban erőteljesen erősödött különösen az ázsiai valutákkal szemben. Az egyre több apokaliptikus pénzügyi beszéd megijesztheti a piacokat: úgy tűnik, hogy a japán jen az összeomlás szélén áll. Kína pedig úgy érezheti, hogy kénytelen leértékelni valutáját, ami káros következményekkel járhat a kínai és a globális gazdaságra nézve is. Felmerül így a kérdés, hogy lehet-e tenni valamit a dollár erősödésének megakadályozására, és ha lehet is tenni valamit, kell-e egyáltalán?
A japán jen gyengülése, amely idén eddig 9,4%-os esést mutatott a dollárral szemben, kettős hatást gyakorol a gazdaságra: előnyös az exportőrök és a turizmus számára, de nyomást helyez a háztartásokra és a kisvállalkozásokra az emelkedő importárak miatt.
David Roche veterán befektető szerint Japán nem erős jenre, hanem viszonylag stabil valutára törekszik – írja a CNBC. A japán fizetőeszköz volt az amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos várakozások változásának egyik legnagyobb elszenvedője.
Jegybanki kamatvágás, geopolitikai konfliktusok, vállalati eredmények - talán a három legfontosabb abból a számos sztoriból, amelyek meghatározták a tőkepiacok irányát az idei év első négy hónapjában. Ugyan az első hónapok kifejezetten erősen indultak, mostanra jelentősebb korrekciót láttunk a részvénypiacokon, elsősorban az amerikai technológiai szektor vezetésével. Mindeközben a nyersanyagpiac köszöni jól van, az ezüst, az arany és a réz 10 százalékot meghaladó árfolyamemelkedést könyvelhetett el eddig, miközben a soft commodity szegmensben is voltak jelentős mozgások. Sok jó sztori van a magyar tőzsdén is, a blue chipek közül a Magyar Telekom emelkedik ki, míg a midcapeknél a Nyomda vezeti az emelkedést, a BUX index pedig a globális lista élmezőnyébe került a maga 12 százalékot meghaladó felértékelődésével.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek ellenére Moszkva szeretné folytatni az egyeztetéseket.
Példátlan veszteségek mellett zajlik az utolsó nagy offenzíva.
Ez a Fehér Ház álláspontja.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
